Erin Watt: Paper Princess - Papír hercegnő (A Royal család 1.)


Eredeti cím: Paper Princess
Fordító: Sándor Alexandra Valéria
Sorozat: A Royal család
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 360 oldal
Kötés típus: puha kötés
Ár: 3299,-
ISBN: 9789634571490
Moly, Goodreads

Fülszöveg:
Egy ​lányról, aki sztriptízbárból és benzinkútról kerül fényűző villába és menő gimibe jut, miközben igyekszik hű lenni önmagához. 
Ella Harper nagy túlélő, született optimista. Egész életében városról városra költözött szeleburdi anyjával, küzdött a megélhetéséért, és végig hitt benne, hogy egy napon majd kimászik a gödörből. De az édesanyja halála után végképp egyedül marad. 
Egészen addig, amíg meg nem jelenik Callum Royal, aki kihúzza Ellát a szegénységből, és elcipeli a luxuspalotájába az öt fia mellé, akik viszont utálkozva fogadják. Mindegyik Royal fiú karizmatikus személyiség, de egyik sem olyan magával ragadó, mint Reed Royal: a srác, aki eltökélte, hogy visszaküldi Ellát a nyomorba, ahonnan jött. 
Reed nem tart igényt Ellára. Azt mondja, nem tartozik közéjük. 
Talán igaza van. 
Gazdagság. Fényűzés. Megtévesztés. Ella új és ismeretlen világba csöppen, és ha a Royal palotában is életben akar maradni, kénytelen lesz felállítani a saját szabályait. 
Ella percek alatt eljut a szegény árva sorstól az amerikai álomig… De tényleg könnyebb az utóbbiban élni?

Kövesd a sorsát te is és éld át egy különleges világ örömét, bánatát!

Véleményem:
Elvileg valami normális értékelés - félét kellene most összehozni. Megpróbálkozok vele, aztán majd Ti megmondjátok, hogy milyen lett. :D

Nem is tudom, hogy hol kezdjem…

Mint ahogy a fülszövegben is szerepel, Ellának nincs könnyű élete. Városról városra vándorolnak az édesanyjával, megélhetés biztosítása érdekében. Aztán amikor az édesanyja meghal, saját kezébe kell vennie az irányítást. Elkezd egy helyi sztriptízbárban dolgozni, hogy legyen hol laknia, és összegyűjtsön egy kis pénzt, ha menekülnie kell valamerre. Ám belép a képbe Callum Royal és fenekestül felforgatja az életét. Elviszi a saját otthonába, hogy jobb életet biztosítson neki, ezzel megtartva a barátjának tett ígéretét. Viszont Callum fiai nem fogadták a lányt kitörő örömmel.

Megmondom őszintén, túl vagyok mindkét könyvön, de a mai napig nem tudom, miért kezelték úgy Ellát, mintha maga lenne a megtestesült gonosz. A fiúk legtöbbször azzal vádolták, hogy biztos a Royal vagyonra fáj a foga, de ez nem igaz - mással viszont nem nagyon tudtak előhozakodni. A legfőbb céljuk az volt, hogy visszaüldözzék oda ahonnan jött. Csak ezek a drága fiúkák azzal nem számoltak, hogy Ellát keményebb fából faragták. Igaz, volt néhány nagyon kemény húzásuk, ami után én lehet feladtam volna a harcot, mondván: ettől még az is jobb ha a sztriptíz bárban taperolnak - de ez tetszett a legjobban Ellában. Nem hagyta magát, nem hagyta, hogy a suli, a fiúk, a rengeteg szemétkedés elvegye az életkedvét, az optimizmusát.

Egy valamit viszont nem értettem, nem csak Reedékkel, de összes diákkal kapcsolatban sem: Miért volt nekik egyenlő a k*rva és a sztriptíz táncos fogalma? Állandóan r*bancozták, és sorolták, hogy biztos egy csomó emberrel lefeküdt már. Szerintem ezek a szavak nem szinonimái egymásnak. Attól még, hogy valaki vetkőzik egy bárban, még nem feltétlen fekszik le a jelenlévőkkel. Én leginkább ezen voltam felháborodva. Szidták állandóan, viszont azt nem tudták, hogy mit miért csinált. Ez igazságtalan volt a Royal-fiúk és az iskolatársai részéről egyaránt. Ella azonban ezek hatására sem hátrált meg, és ezt csodáltam benne leginkább.

Ella nálam sok szempontból bizonyított, és naggyá nőtt a szememben. Én biztos nem bírtam volna olyan sokáig, mint ő. Megmutatta, hogy az optimizmus, a kitartás bármin átsegítheti az embert. Bízott benne, hogy ha továbbra is pozitív marad, minden jóra fordul. Igaz, beköltözhetett egy luxus villába, de az élete ettől még nem lett könnyebb… Legalábbis az elején. Aztán persze változtak a dolgok, aminek rettenetesen örültem de szerintem ő is.

Reed kiérdemelt nálam pár pofont. Ő volt a legrosszabb az 5 fiú közül. Ki nem állhatta Ellát, és ezt éreztette is vele rendszeresen. Szidta, cukkolta, adta a többiek alá a lovat. Megmondom őszintén: utáltam őt. Megértem, hogy nem teszi hű de boldoggá a lány beköltözése, de így akkor sem kellett volna viselkednie. Nem ezt érdemelte. Viszont szerencsére az ő véleménye is változik (konkrétan 180°-os fordulatot vesz). Megmutatja, hogy mégsem akkora s*ggfej, mint amilyennek láttatja magát.

Általában a főbb szereplőkről szoktam írni részletesebben, de most kivételt teszek. Van itt egy olyan karakter, aki nem csak az én szívemet rabolta el, de sok más lányét is. Ő pedig nem más, mint Easton Royal. Belopta magát a szívembe és az ajtót is kulcsra zárta, hogy még véletlen se tudjon onnan kimenni. Rettenetesen jóképű (habár melyik Royal gyerek nem az…), okos és gyilkos a humora - sokszor sírva nevettem rajta. Esküszöm néha úgy viselkedett, mint egy nagyra nőtt 10 éves gyerek. Ez nem is akkorra probléma, mivel az egész könyv elég komoly hangulatú; úgyhogy csak örültem, amikor ő is színre lépett, ilyenkor kicsit fellélegezhettem.

Egy szó, mint száz; összességében azt mondhatom, hogy nagyon jól sikeredett ez a könyv is. Ella nagyszerű főszereplő, a fiúktól pedig eláll az ember lélegzete is. Az elolvasását mindenképpen akkor javaslom, ha már megvan a második rész is, mert brutális függővéggel rendelkezik. Igaz, a második is, és jelenleg majd szétvet az ideg, hogy olvashassam a harmadikat. :D Ettől eltekintve, mindenképpen csak ajánlani tudom. Ó, és Eastont érdemes ám megismerni.;)



Megtetszett? Rendeld meg!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TOP 10 kedvenc idézet :)

Elköszönés :')

Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury - Köd és harag udvara (Tüskék és rózsák udvara 2.)